Vannak témák, amikről csak úgy tudok beszélni, hogy közben elérzékenyülök, a sírás környékez...

És van, amikor "érzelemmentesebb" hangvételben tudok beszélni valamiről.

Mégis mindkét esetben őszinte vagyok.

Szerintem az a különbség, hogy van ami mélyebben érint és van ami felszínesen...

Azért mert van, ami nagyobb áldozatot, erőfeszítést kíván az embertől szerintem, és van, ami természetesen alakul... Ez nem a szó szoros értelemben áldozat, nem is panasz a célom ezzel, ez az egész, nem biztos, hogy tudatos...

Van amivel nehezebb küzdeni, több energiába, fájdalomba kerül, ha felszínre kerül... És, ahhoz, hogy megoldódjon, felszínre kell kerülnie... Van, ami fájdalmas tapasztalás eredménye...

Elérzékenyülni nem gyengeség, hanem vállalás... Önmagunk, a lelkünk és a megküzdés vállalása...