“Egy építkezésen, amikor megszólalt a jelződuda, a mukások egy kupacba letelepedtek, hogy megebédeljenek. Sam minden alkalommal kinyitotta az ételhordóját és panaszkodni kezdett.
- Hogy a ménkű verje meg! Ez nem lehet igaz, már megint mogyoróvajas-lekváros kenyér. Utálom a mogyoróvajas-lekváros kenyeret! Sam minden nap siránkozott a szendvicse miatt. Teltek a hetek, és a többi munkást már kezdte idegesíteni ez a nyafogás. Végül az egyik társa így szólt: - Az ég szerelmére, Sam! Ha utálod a mogyoróvajat és a lekvárt, miért nem mondod meg az asszonynak, hogy valami mást készítsen? - Milyen asszonynak? – felelte Sam. – Nincs feleségem, magam készítem a szendvicseimet.” Mindannyian magunknak készítjük a szendvicseinket ebben az életben.” (Dan Millman – A békés harcos útja)..
Érdekes, hogy ezt az idézetet már többszór olvastam a facebookon, de azt hiszem, csak most értettem meg igazán... Mert találkoztam, azzal, aki számomra a legfontosabb, és beszélgettünk hétfőn, és rákérdezett hogy honnan van az idézet, amit msnre írtam ki...
"Csak átutazók vagyunk itt a Földön.
S ha jól végezzük ami reánk vár,
Emlékünk majd sok-sok emberöltőn,
Úgy ragyog mint fénylő napsugár"
Számomra arról szól, hogy akkor értékessé válik az életünk, ha az utánunk jövő generációk emlékeznek majd arra, amit véghezvittünk, mert maradandó...
Találkoztunk, pedig mostanában eltávolodtunk... Ez egy csoda volt...Éppen azt meséltem, Neki, hogy számomra a mindennapok mostanában csak arról szolnak, hogy azt teremtsem elő, ami az albérletre és a megélhetésre kell...
Ezt elég negatívnak tartja, és igaza is van... Azt mondta, ezen változtatnom kell és fogok is... Nagyon jólesett, amiket mondott....
Az msnen lévő idézetemmel kapcsolatban feltette a kérdést: "Úgy érzed, jól csinálod? Ezzel a vegetálással?" - igaza volt... Tudom én, hogy nincs ez így jól, ami mostanában irányít.... jól estek szavai... a legutólsó találkozásunkkor sajnos azt éreztette, hogy nem érdekli mi lesz velem... és elköszönt....néhány hónappal ezelött...
A hétvégén találkoztunk, és sokat beszélgettünk... :) Most azt érzem, azt szeretné, hogy összeszedjem magam, hogy több értelmet találjak életemben, mint ez a létfenntartás... :)
Köszönettel tartozom Neki.
A facebookon olvasott idézetről Ő jutott eszembe, és a beszélgetésünk...
Azt hiszem, ez a beszélgetés segített, hogy ebben az idézetben mélyebb értelmet találjak. Talán igaz az a mondás is, ami azt mondja, arról szól az életünk, amiről mi akarjuk.
Mint ahogy a szendvicseinket is magunk készítjük ebben az életben... :))